A győri amatőr fotósok szerveződésének első bizonyítékát a Győri Hírlapban találjuk meg: 1909. november 30-án fotóklub alakult a Magántisztviselők Otthonában (Lloyd). A következő dátum 1932. július 9. Ekkor alakult meg a Magyar Fényképezők Országos Szövetségének (MAOSZ) győri csoportja a Royal Szálló gobelin-termében. Valószínű, hogy a világháborús események voltak okai a korábbi két fotóklub megszűnésének.A felszabadulás után biztosra vehetjük, hogy iskolai, vállalati fotószakkörök alakultak a városban is, ezekről azonban csak hiányos ismereteink vannak. Az első jelentős szakkör, a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár Fotóköre, amely 1953-ban alakult, 30 taggal. A fotókör 1955-ben a győri TIT-tel közösen fotópályázatot hirdetett, 1956 augusztusában pedig országos fényképkiállítást rendezett a Xantus János Múzeumban, a Wilhelm Pieck gyár fennállásának 60. évfordulója alkalmából. A fotókör tagjai országos pályázatokon is sikerrel szerepeltek, a díjat nyert győri fotósok nevét a FOTÓ folyóirat első évfolyamai közölték.
A Kisalföld 1958. január 7-i számában a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár fotószakosztálya közleményt jelentetett meg "A fényképezés művészeihez és barátaihoz" címmel. 1958. január 10-én, 18 órára meghívnak mindenkit (különösképpen az üzemi fotókörök vezetőit és tagságát) a vagongyári József Attila Kultúrotthonba, hogy alakítsanak egy olyan szervezetet, amely összehangolja a fotósok tevékenységét. A közleményben az összejövetel célját is meghatározták: "nem egy győri fotóklub alakításáról van szó, hanem az üzemi és vállalati fotókörök megbízottjaiból szeretnénk intézőbizottságot választani".1958. január 10-én össze is jött negyvenötven fotóköri tag az alábbi tizenegy fotókörből: Vagongyár, Lenszövő, Győri Fonó, Állami Áruház, Richards-gyár, Vízügyi Igazgatóság, Hajtóműgyár, Győri Textil, Tanulóváros, Mezőért és Ruházati Bolt. Elhatározták, hogy megalakítják a Győri Fotókörök Munkaközösségét. Sajnálatosnak tartották azonban, hogy ezen az előzetes megbeszélésen az egészségügy, az ÉDÁSZ, valamint a Városi és Megyei Tanács fotókörét senki sem képviselte. Döntést hoztak, hogy két hét múlva, amikor a Magyar Fotóművészek Szövetségének küldöttje is jelen lesz, ünnepélyesen kinyilvánítják a munkaközösség megalakulását. A jelenlévők felkérték a Vagongyár fotókörét, hogy folytassa a további szervezést, amíg az intézőbizottság a működését meg nem kezdi.
A további szervezés során azonban kiderült, hogy igény van arra is, hogy az alkotó fotósok egy helyen összejöhessenek, problémáikat megbeszélhessék. Így a Kisalföld 1958. január 29-i száma közölhette: "Megalakul pénteken délután a József Attila Kultúrotthonban a győri fotóklub." A január 30-i, csütörtöki újságban ez áll:"Mint már jelentettük, a vagongyári fotókör kezdeményezésére alakulóban van a Győri Fotóklub. Néhány nappal ezelőtt a győri fotóamatőrök Tomori Ede elvtárssal, a Magyar Fotóművészek Szövetségének titkárával megbeszélték a Győri Fotóklub megalakulásának problémáit. Megegyeztek abban, hogy az alapszabályok kidolgozása után, január 31-én megalakítják a Fotóklubot, amelynek tagja lehet minden feddhetetlen életű magyar állampolgár, sőt a felsőosztályos diákok, ha szülői és iskolai engedéllyel rendelkeznek. A klub vezetésére az egyes üzemi szakkörök jelöltjeiből intézőbizottságot alakítanak. Eddig 18 üzemi és vállalati fotószakkör jelezte belépését. A február 14-i közgyűlésen megválasztják majd a klub elnökét, valamint a végleges vezetőséget. A klubot a Magyar Fotóművészek Szövetsége támogatja majd szakelőadásokkal, nemzetközi fotókiállításról készített diafilmmel, bírálattal. Első ízben január 31-én este 6 órakor lesz előadás. Hova tart a magyar fotóművészet címmel Bencze Pál, a FOTÓ lap főszerkesztője tart előadást a József Attila Kultúrotthon 2. emeleti nagytermében."
1958. január 31-én este megalakult a Győri Fotóklub, az újság szerint mintegy 100 győri fotós részvételével. A visszaemlékezések szerint kb. 10 fotós fogott össze, hogy fotóklub létesüljön, az első aktív létszám kb. 15 fő volt. E naptól kezdve a nyári szüneteket leszámítva minden pénteken összejött a klub, egészen a szabad szombat általánossá válásáig, amikor is a hétfői napra került át a klubnap.
1958. február 14-én az MFSZ elnökének, Vámos Lászlónak és titkárának, Tomori Edének jelenlétében vezetőséget választott a Győri Fotóklub. Elnök Szaló Lajos, a Megyei Tanács VB. elnökhelyettese, ügyvezető elnökök dr. Jamnitzky Nándor és Meződi István, titkárok pedig Horváth István és Z. Szabó László lettek.A klub vezetősége szoros kapcsolatot tartott a fotószakkörökkel és a tehetséges fotósokat a klubba hívta. A vezetőségi tagok mellett hamarosan egy erős fotós alkotó csapat alakult ki: Kolozs István, Lippai Andor, Nánássy László, Pintér József, Simongáti Dezső, Borsos Ferenc, Belovicz Károly, Domján József, Rácz Endre, Füredi Ferenc, Markó Ödön, Illés István, dr. Révész István, Sohuster Béla, Wenhard Miklós.
Győrben nemcsak a szakkörökbe tömörült fotósok, hanem a fotók iránt érdeklődő közönség száma is jelentős volt. Ezt igazolja, hogy a Győri Fotóklub, 1958 márciusában, a győri Kamara Színházban három napon át vetíthette az l. Budapesti Nemzetközi Fotókiállítás anyagát és három klubtag „Virágos Bakony” című diasorozatát. Április 2-8. között a klub bemutatta a MADOME XIII. Országos Fotóművészeti Kiállításának anyagát, amit hatezer látogató nézett meg.
Ugyanebben az évben a klub, a vagongyári József Attila Kultúrotthonban és a Vasas Otthonban váltakozva, fotóművészeti tanfolyamot rendezett. E tanfolyam végén a klublétszám magasra szökött, de végül 40 tag körül állandósult. Valószínűleg a létszámugrás miatt szerepel tévesen a Győri Kultúrális Krónikában, hogy 1958 augusztusában alakult meg a Győri Fotóklub. Mindenesetre a fotóklub az egyesületi törvény alapján önálló társadalmi egyesületként alakult meg és később sokáig egy üres, kis üzlethelyiség volt az otthona a Gorkij utca és a Rákóczi utca sarkán. A megyei tanács és a vagongyár segített, hogy néhány használt irodabútor és székek rendelkezésre álljanak a jelenleg trafiknak használt helyiségben. De a lelkesedés óriási volt és minden nehézség csak még jobban összetartotta a közösséget. A tagok nem törődtek a klubszerű környezet hiányával, egymással versenyezve alkottak, hogy a havonkénti képbírálaton minél jobban szerepeljenek. Az intenzív munka, az országos pályázatokon is sok díjat érdemelt ki. A klub megalakulásakor az MFSZ tagja volt dr. Jamnitzky Nándor, hamarosan Meződy István, majd 1962-től Rácz Endre, Markó Ödön és Z. Szabó László is fotóművész lett. 1958. év közepén a jó munka elismeréseként az MFSZ patronálás céljából a Győri Fotóklubhoz csatolta a Győr-Sopron, Komárom megyék, Pápa és Veszprém városok fotóköreit. A Pápai Fotóklubbal szorosabb lett a kapcsolat és 1959. október 8-án megalakult a fotóklub Mosonmagyaróváron is. A győri fotószakkörökben is felpezsdült az élet, például az I. Vagongyári Vasasfesztiválon, 1959 decemberében a 120 tagú vagongyári fotókör sikeresen szerepelt. Ugyanakkor a Népművelési Intézet is bekapcsolódott a fotóklubok összefogásába. Megkezdődtek a nemzetközi szereplések is. Ezek az évek a klub hírnevét alapozták meg.
Tehetséges fiatalok kerültek a hatvanas években a klubba: Klausz László, Katona Miklós, ifj. Rácz Endre, Dániel István, Polgárdi Zoltán, Szijártó Ernő, Markó Kamilla, Bieder Géza.
A klub a pályázatokon való sikeres szereplések mellett évről évre új klubkollekciókat hozott létre, melyekkel számos kiállításon mutatkozott be. E szereplések egyre nagyobb mércét jelentettek. 1968-ban a Győri Fotóklub az esslingeni (NSZK) Európa-Fotó kiállításon oklevelet (11. helyet) nyert, pedig 24 országból 70 ismert európai fotóklub állíthatott ki. A beküldött 10 képet mind elfogadták. Sikeresen szerepelt a klub az évenkénti Szegedi Szalonon, az Országos Fotókiállításokon is. A jó munka eredményeként 1970. november 11-én az elsők közt kapta meg a "Kiváló Együttes" címet a klub.
A 30 év alatt a következő főbb helyeken találkozott hetente a klub: József Attila Kultúrotthon, üzlethelyiség a Rákóczi utcában, Textiles Szakszervezet klubterme, Városi Tanács kistanácsterme, Technika Háza, Művészklub, Vasas Otthon, Ifjúsági Ház, Megyei Művelődési Központ, és jelenleg a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ változó termei. A Rákóczi utcai üzlethelyiség sokáig megmaradt raktárnak, majd a Rózsa Ferenc u. 13. számú öreg házban kapott labor- és raktárhelyiséget a klub.
A 80-as években is sikerült a klub munkájába tehetséges fotósokat bevonni: Standesiky István, Gudlin Tamás, Darázs Csaba, Nagy Péter, Hadaries Gábor, Veiland István, Bodnár István, Szabó Béla, Bozsaky Dávid aratnak sikereket pályázatokon. A szabadidő csökkenését, az anyagi gondok fokozódását próbálja a klub kiegyenlíteni a rendszeres és előre megtervezett, változatos programmal, igazi közösség megteremtésével. A tagok nemcsak a fotózásban, hanem a magánéletben is segítik egymást. A jó munkáért 1987. augusztus 18-án a klub ismét megkapta a "Kiváló Együttes" címet és az 1988-as esztendő a másodszori Szocialista Kultúráért kitüntetést hozta. A klub célkitűzése az évek során nem változott: a fotóművészet megismerése, művelése és terjesztése. Minél több fotót lásson, készítsen és mutasson be a klub. Persze ez nem megy nehézségek nélkül. De a klub összetartó ereje remélhetőleg elegendő lesz a következő évtizedekre is.
